1935-ben született Ungvárott, gyerekkorát Beregszászon töltötte. 1957-ben vett részt először képzőművészeti kiállításon - akkor még autodidakta festőként. 1958-ban felvételt nyert Lembergben a Képzőművészeti Főiskolára. Egy évvel késöbb átiratkozott a leningrádi "Vera Muchina" Iparművészeti Főiskola (új nevén Alexander von Stieglitz Szentpétervári Állami Iparművészeti Akadémia) monumentális festészeti szakára, melyen 1964-ben diplomát szerzett.
Nemcsak a főiskola, hanem az Ermitázs és a többi jelentős múzeum, könyvtár is hozzájárult művészi fejlődéséhez. A festészeten kívül foglalkozott grafikával, szobrászattal és kerámiával is. 1964-ben, a főiskola elvégzése után az Urálba, Perm városába került. A Képzőművészet Alapnál dolgozott különböző állami megrendeléseken, mint monumentalista szakember.Több, építészettel kapcsolatos munkán kívül sokat dolgozott a televíziónak és a színháznak is. 1966-ban, az első Orosz Országos Művészeti Kiállításon való szereplése után felvették a Szovjet Képzőművészek Szövetségébe tagjelöltnek, majd 1975-ben rendes tagnak.
1969 és 1972 között különböző állami és magán megrendeléseken dolgozott a Szovjetúnió több városában, például Lembergben, Rigában, Jurmalában, Moszkvában, Izsevszkben, valamint Elisztában.
1972-ben Togliatti város vezetősége meghívta, hogy szervezze meg az akkor már 750.000 lakosú nagyváros kultúrális életét. Ottléte alatt megalakította a Képzőművészeti Alapot, majd a Képzőművészek Szövetségét. Közreműködésével alakult meg a művészeti múzeum és a szakközépiskola is. 1987-ben Togliattiban 10 szobrász részvételével megszervezte az első Orosz Kőfaragó Szobrász Szimpóziumot.
1989-ig valamennyi Szovjet és Összorosz kiállításon szerepelt munkáival, valamint részt vett az orosz művészeti kiállításokon több külföldi országban is. Nemcsak festményei, hanem grafikái, érmei, szobrai, gobelinjei és kerámiái is a kiállított művek között voltak. Mozaikjai, sgraffitói és köztéri emlékművei ma is több orosz városban megtalálhatók.
1989-ben visszatelepült Magyarországra, azóta Budapesten él családjával. 1989 óta több mint 60 csoportos és egyéni kiállítása volt Magyarország különböző városaiban, valamint Angliában, Belgiumban, Dániában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Portugáliában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Ukrajnában, és Oroszországban.
Munkái közgyűjteményekben szerepelnek elsősorban a volt Szovjetúnió múzeumaiban - a szentpétervári Ermitázsban,a szamarai Képzőművészeti Múzeumban, a Togliatti Képzőművészeti Múzeumban, a permi Történeti Múzeumban, az Udmurt Autonóm Köztársaság Képzőművészeti Múzeuma, az Autovaz Múzeumában, a kárpátaljai Boksai József Képzőművészeti Múzeumban, az elisztai Kalmük Művészetek Múzeumában, a vroclavi Éremmûvészeti Múzeumban, valamint a budapesti Hadtörténeti Múzeumban.
Művei megtalálhatók számos európai ország -, valamint Kanada és az Egyesült Államok több magángyűjteményében is.