Művészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, első mestere Bordy András volt, de Kós Károly is segítette a pályakezdésben.
1946-ban került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István tanítványa volt.
1951-től közel tíz éven keresztül foglalkozott könyvillusztrációkkal. Közben kialakított egy sajátos, hidegtűvel készült rézkarc technikát, amivel első sikeres grafikai munkáit készítette.
A 60-as években egyre többet foglalkozott festészettel.
1970-től Torontóban, majd Los Angelesben dolgozott. Miután hazatért a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójában kezdett dolgozni. A hazaiak mellett szinte az egész világon voltak kiállításai Európától (Berlin, Bécs, Párizs) Észak- és Dél Amerikáig (Torontó, New York, Mexikóváros), a Közel-Keleten és Japánban is.
1963-ban részt vett a Velencei Biennálén. Munkásságát külföldön is elismerték.
1964-ben egyik könyvillusztrációja bekerült Londonban a 20. század legszebb harminc könyve közé.
Itthon Munkácsy-díjat (1965) és a Magyar Köztársaság Érdemérem Tisztikeresztjét (1992) kapta.